Antacidok
Antacidok olyan gyógyszerek, amelyek semlegesítik a gyomorsavat. Gyomorégés, savas böfögés vagy savval kapcsolatos gyomorfájdalom tüneti kezelésére szolgálnak.
Tartalomjegyzék
Mi az antacid?
Az antacidok csoportjába különféle gyógyszerek tartoznak. A múltban gyakran használtak nátrium-hidrogén-karbonátot. Az 1970-es években egyre inkább alumínium-hidroxid-géleket vagy magnézium-hidroxid-géleket használtak. Kalcium- és magnézium-karbonakeverékeket alkalmaztak először savlekötőként is. Az alumínium-magnézium-szilikát-hidrátot tartalmazó almasilát hatóanyag szintén megragadt.
Ma még alumínium-hidroxid géleket használnak. Algedrat néven is ismertek. Az Algedrat kombinálható kalcium-karbonáttal vagy magnézium-hidroxiddal. A simeticon hatóanyaggal együtt a gyomorban és a belekben nagyobb gázfelhalmozódások esetén adják be. Az antacidok csoportjába tartozó egyéb gyógyszerek a karbaldrát, a dexlansoprazol, a magaldrát, az oxetakain, a smektit vagy az alginsav.
A savmegkötő szereket akkor adják be, amikor a gyomor túl savas lesz. Állítólag enyhítik a savval kapcsolatos panaszokat, például a savas regurgitációt vagy a gyomorégést. Az antacidok rövid idő múlva lépnek életbe. Ez azonban csak néhány óráig tart.
Farmakológiai hatás
A gyomorsavat semlegesíteni képes anyagok egyike a nátrium-hidrogén-karbonát. Ez csak nem mérgező reakciótermékeket hoz létre, például CO2-t és vizet. A gyógymódot ma már elavultnak tekintik, de még mindig sok termék tartalmaz savval kapcsolatos gyomorbántalmak vagy gyomorégés esetén. A nátrium-hidrogén-karbonát nagyon gyorsan, 7 fölé emeli a gyomor belsejében a pH-értéket. Ez növeli a gasztrin hormon felszabadulását. A gasztrin a gyomor-bél traktusban készül, és serkenti a gyomorsav termelését.
Nátrium-hidrogén-karbonát bevétele után a pH-érték reaktív módon csökken. A nátrium-hidrogén-karbonát tehát nem olyan hatékony, mint például az alumínium-hidroxid gélek. Az alumíniumot tartalmazó gyógyszerek, például az algedrat megkötik a gyomorsavat a gyomorban és semlegesítik. A gyomor-bél traktus gyulladásai így jobban gyógyulhatnak. Az Algedrat alumíniumionok felszabadításával erősíti a gyomor-bél traktus szöveti és nyálkahártya-rétegeit is. Gyulladás és sérülések ilyenkor nem fordulhatnak elő olyan könnyen. Ezenkívül a gyógyszer biztosítja a foszfátok összekapcsolódását, hogy jobban ürülhessenek. Ez azt jelenti, hogy a nyálkahártyák kevésbé irritálódnak.
Az antacid alginát barna algákból készül. A gyógyszer fizikai gátat hoz létre a nyálkahártya és a gyomorsav között. Az alginsav kalcium-karbonáttal vagy kálium-hidrogén-karbonáttal együtt habot képez, amely a gyomor tartalmára terjed. Ez megakadályozza a gyomorégéssel járó refluxot.
Orvosi alkalmazás és használat
Antacidokat használnak a sav megkötésére a gyomor-bél traktusban. Állítólag megvédik a gyomrot a túlsavasodástól és enyhítik a gyomor túlsavasodásának következményeit. Tipikus következményei a savas regurgitáció és a gyomorégés.
A gyomorégés a reflux betegség fő tünete. Ebben az állapotban a gyomortartalom vagy a gyomorsav áramlik fel a gyomorból felfelé a nyelőcsőbe. Mivel a nyelőcső nyálkahártyája sokkal érzékenyebb, mint a gyomor nyálkahártyája, kellemetlen égő érzés van a mellcsont mögött. Az irritáció krónikus köhögéssel járó gégegyulladást is okozhat.
Az antacidok semlegesíthetik a gyomorsavat, csökkentve a hatásokat. A gyógyszereket orálisan adják be. Az adagolás a hatóanyagtól függ. A magaldrátot és a hidrotalcitot tartalmazó gyógyszerkészítmények rendelkeznek a legnagyobb savmegkötő képességgel. Az antacidok nagyon gyorsan működnek, de ritkán tartanak tovább két-három óránál. A savmegkötő szereket étkezés után két órával vagy közvetlenül lefekvés előtt kell bevenni. Meg kell jegyezni, hogy az antacid terápia pusztán tüneti. A gyomorban megnövekedett savtermelés okait nem kezelik vele.
Korábban savkötőket is alkalmaztak gyomorfekély kezelésére. Időközben azonban a kezelés során egyre inkább protonpumpa gátlókkal vagy H2 receptor antagonistákkal helyettesítik őket. Ezek nem semlegesítik a gyomorsavat, hanem közvetlenül gátolják a gyomorsavtermelést, ezért hatékonyabban és hosszabb ideig működnek.
A gyógyszerét itt találja
Kockázatok és mellékhatások
Az alumínium-hidroxid antacidok székrekedést okozhatnak. A magnézium-hidroxid viszont serkenti a bél aktivitását, ezért hashajtó lehet. A legtöbb késztermék azonban mindkét vegyületet tartalmazza, így a hashajtó és a székrekedő hatás kiegyensúlyozott.
A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy az antacidok alumíniumsói alumínium-hidroxiddal szívódnak fel. Mivel még nem sikerült teljesen tisztázni, hogy a sók milyen hatással vannak az emberi szervezetre, korlátozni kell a napi bevitelt. Azt is meg kell jegyezni, hogy az antacidok csökkenthetik más gyógyszerek felszívódását. Ezért az előkészületeket több órás különbséggel kell megtenni.
Esetleg ezek is érdekelhetnek
A MedLexi.de oldalon nem csak az egészségről, az orvostudományról és a wellnessről publikálunk, hanem a jelenlegi orvosi kutatás és az orvostechnika iránt is lelkesen. Örömmel kutatjuk az emberi jólétre és egészségi állapotára vonatkozó összes témát, és a nagyközönség számára magas újságírói követelményekkel magyarázzuk az összetett orvosi kérdéseket.
Tantárgyaink orvosi szakértői ismeretei segítenek abban, hogy érthető ismereteket készítsünk az Ön egészségére. Kíváncsian vizsgáljuk meg a kérdéseket, ellenőrizzük őket a jelenlegi kutatások alapján, és áttekintjük a napi orvosi gyakorlatot is. Az orvos és a beteg közötti tudás közvetítőinek tekintjük magunkat.
- Parazitaellenes - hatások, felhasználás és kockázatok
- A laparoszkópia elmagyarázta! Hatás, megvalósítás; Alkalmazás, eredet; Kockázatok »
- Antireumás gyógyszerek - hatás, alkalmazás és kockázatok
- Abortusztabletta Mindent a hatásokról, kockázatokról és költségekről
- Bethanechol - hatás, alkalmazás és kockázatok