Bethanechol

A húgyhólyag meghibásodása túlzott vizelési ingerhez és a rettegett inkontinenciához vezethet. Lehetséges azonban a vizeletfunkció bénulása is. A páciens ekkor nem érzi, hogy vizelni kellene, és nem érzi, hogy ki kell üríteni a hólyagot. Ilyen problémák fordulhatnak elő műtét után, de okozhatják akut betegségeket is. Súlyos esetekben képes Bethanechol enyhítést nyújtó orvosság legyen.

Tartalomjegyzék

Mi a bethanechol?

kockázatok

Bethanechol gyógyszeres anyag, és elsősorban bizonyos hólyagbetegségek esetén alkalmazzák. Ide tartozik mindenekelőtt az úgynevezett neurogén hólyag. Az egészséges húgyhólyag összehangoltan és ellenőrzött módon tárolja a vizeletet, és üríti ki.

Ezt a koordinációt a központi idegrendszer irányítja. Ha az idegrendszer ezen funkciója megzavaródik, neurogén hólyagnak hívják. A bethanechol a központi idegrendszerre és a paraszimpatikus idegrendszerre hat, amely az idegrendszer része.

A hatóanyag állítólag erősíti a paraszimpatikus idegrendszer hatását és támogatja az egészséges húgyhólyag működését. A Bethanechol használható a hólyag atóniájához is.

A hólyag atónia a húgyhólyag falának bénulása, amelyet a központi idegrendszer akut betegsége okoz. A páciens ekkor nem érzi a vizelési ingert, még akkor sem, ha a hólyag tele van. Ilyen akut betegség lehet például paraplegia.

Farmakológiai hatás

Farmakológiai szempontból a betanechol növeli a húgyhólyag izomzatának, az úgynevezett detrusornak a feszültségét. Ez növeli a hólyag töltési nyomását, ami alacsonyabb hólyagkapacitást eredményez. A húgyhólyag kiürüléséhez szükséges nyomás nő.

A bethanechol tehát a hólyag fokozott kiürüléséhez vezet, ha ezt a funkciót neurogén vagy akut betegség zavarja, és már nem reagál és kiürül a szokásos módon. A húgyhólyag összehúzódása mellett a húgycső is összehúzódhat, ha a betanecholt nagyon nagy adagokban adják be.

A Bethanechol azonban nemcsak a hólyagra hat, hanem az emésztőmirigyek egész tevékenységére is. Ez felgyorsítja az élelmiszer szállítását az emésztőrendszeren keresztül.

Orvosi alkalmazás és használat

A bethanecholt olyan betegségeknél alkalmazzák, amelyek a hólyagizom stimulálását igénylik. Ide tartozik a húgyhólyag kiürítése a műtét után a húgyhólyag izomának bénulása miatt.

Ezt a bénulást súlyos akut betegség, például paraplegia is okozhatja. A detrusor neurogén rendellenességéhez szintén szükség lehet bethanechol beadására. Bethanechol nem engedélyezett közelgő vagy akut székrekedés esetén.

A hatóanyagot tabletta formájában adagoljuk. Ezekhez a gyógyszerekhez receptre van szükség, és csak orvos utasítása szerint és orvosi felügyelet mellett szedhetők. A Bethanechol csak szájon át alkalmazható, az adag lassan és folyamatosan növelhető, ha az orvos szükségesnek tartja. Használata azonban tele van potenciális mellékhatásokkal, amelyek mindenképpen megfigyelhetők.

A gyógyszerét itt találja

Kockázatok és mellékhatások

Különösen a meglévő asztmás betegségben szenvedő betegek a hörgők erős összehúzódásával és ennek megfelelően heves köhögési késztetéssel reagálnak. A csökkent árapálytérfogat a bethanechol szedésének következménye is lehet, ha ismert egy korábbi asztmás betegség.

Egészséges betegeknél és normál dózisban a hatóanyag rövid vérnyomásesést okozhat. Az orvosi gyakorlatban fokozott könny- és nyálfolyás is megfigyelhető.

A bethanechol viszont csak csekély hatással van a vázizmokra. A csontokat és a mozgásszervi rendszert ezért nem befolyásolhatják a nemkívánatos mellékhatások nagyrészt egészséges betegeknél.

Esetleg ezek is érdekelhetnek

A MedLexi.de oldalon nem csak az egészségről, az orvostudományról és a wellnessről publikálunk, hanem a jelenlegi orvosi kutatás és az orvostechnika iránt is lelkesen. Örömmel kutatjuk az emberi jólétre és egészségi állapotára vonatkozó összes témát, és a nagyközönség számára magas újságírói követelményekkel magyarázzuk az összetett orvosi kérdéseket.

Tantárgyaink orvosi szakértői ismeretei segítenek abban, hogy érthető ismereteket készítsünk az Ön egészségére. Kíváncsian vizsgáljuk meg a kérdéseket, ellenőrizzük őket a jelenlegi kutatások alapján, és áttekintjük a napi orvosi gyakorlatot is. Az orvos és a beteg közötti tudás közvetítőinek tekintjük magunkat.