Laparoszkópia

A Laparoszkópia vagy laparoszkópia diagnosztikai és sebészeti eljárás. A módszert különféle orvosi területeken alkalmazzák, és viszonylag kevés veszélyt rejt magában.

Tartalomjegyzék

Mi a laparoszkópia?

A Laparoszkópia az orvostudományban is nevezik laparoszkópia kijelölt. A laparoszkópia részeként a beteg hasüregét belülről nézhetjük laparoszkóp (speciális endoszkóp) segítségével.

A laparoszkóp általában kamerával, fényforrással és lencse nagyító rendszerrel rendelkezik. Ezek az eszközök egy vékony cső végére vannak felszerelve. A legtöbb esetben a laparoszkópiához használt laparoszkópnak vannak öntözési és szívási eszközei is.

A laparoszkópiát általában általános érzéstelenítésben végzik. A betegnek józannak kell lennie; ez azt jelenti, hogy körülbelül 6-8 órával az eljárás előtt nem szabad ételt vagy italt fogyasztania. Laparoszkópia során a hasfalat átlyukasztják, hogy néhány lépés után a laparoszkópot a hasba helyezzék.

Funkció, alkalmazás és célok

Erre a célra a laparoszkóp segítségével különféle műtéti eszközök is bevezethetők a hasüregbe. A laparoszkópia részeként végzett ilyen művelet egyik előnye, hogy nincs szükség nagy hasi bemetszésekre. A diagnosztikai területen a laparoszkópiát alkalmazzák például a hasi szervek vagy szövetek kóros változásainak felmérésére.

A megfelelő szervek közé tartozik a gyomor, a máj vagy a lép. A laparoszkópia segítségével például ellenőrizhető helyzetük, méretük és állaguk. A tiszta diagnosztikához szükséges laparoszkópia gyakorisága azonban egyre inkább csökken, mivel most már alkalmazhatók olyan módszerek is, mint a mágneses rezonancia képalkotás vagy az ultrahang. A laparoszkópia mint diagnosztikai intézkedés egyik előnye, hogy biopsziákat (szövetmintákat) lehet készíteni.

Például egy általános műtéti eljárás, amelyet ma laparoszkópia segítségével hajtanak végre, az epehólyag eltávolítása. Alkalmanként erre lehet szükség, ha a betegnek epehólyag-fertőzése van. Ma az összes epehólyag-eltávolítás körülbelül 90 százalékát laparoszkópiával végezzük.

Ezenkívül a vakbél eltávolítását akut vakbélgyulladás esetén laparoszkópiával végezhetjük. A laparoszkópiával végzett egyéb lehetséges műtéti beavatkozások a beleket vagy a hasüregben lévő tapadásokat érintik, amelyeket meg kell lazítani. A nőgyógyászat (nőgyógyászat) területén is a laparoszkópiát használják minimálisan invazív beavatkozásokhoz; például a petefészkeken kialakult ciszták (folyadékkal töltött üregek) ily módon eltávolíthatók.

A nőgyógyászatban a laparoszkópiát alkalmanként diagnosztikai célokra is használják. Itt információt nyújt a krónikus hasi fájdalom hátteréről.

A gyógyszerét itt találja

Kockázatok és veszélyek

Ezért fennáll annak a veszélye, hogy az erek vagy szervek megsérülhetnek. Ha ilyen sérülés fordul elő laparoszkópia során, akkor gyakran szükséges a műtétet megnyitni a hasüregben az eljárás ilyen módon történő folytatása érdekében. A hasüreg első átszúrása után egy laparoszkópia részeként először a gázt vezetik be a hasüregbe.

Gyakran ez a gáz szén-dioxid. A gáz kitágítja a hasüreget, így a szervek és más struktúrák sebészileg jobban hozzáférhetők egy laparoszkópia során. Például szív- és érrendszeri rendellenességekben vagy tüdőbetegségekben szenvedő betegeknél a laparoszkópia során bevezetett gáz nem jól tolerálható. Ez átmeneti keringési rendellenességekhez vezethet az érintett betegeknél.

dagad

Braun, J., Dormann, A. J.: A belgyógyászat klinikai irányelvei. Urban & Fischer, München, 2013
Kramme, R.: Orvostechnika. Springer, Berlin, 2011
Siewert, J., Rothmund, M., Schumpelick, V.: Visceralis sebészet gyakorlata: gasztroenterológiai sebészet. Springer, Berlin, 2011

Esetleg ezek is érdekelhetnek

A MedLexi.de oldalon nem csak az egészségről, az orvostudományról és a wellnessről publikálunk, hanem a jelenlegi orvosi kutatás és az orvostechnika iránt is lelkesen. Örömmel kutatjuk az emberi jólétre és egészségi állapotára vonatkozó összes témát, és a nagyközönség számára magas újságírói követelményekkel magyarázzuk az összetett orvosi kérdéseket.

Tantárgyaink orvosi szakértői ismeretei segítenek abban, hogy érthető ismereteket készítsünk az Ön egészségére. Kíváncsian vizsgáljuk meg a kérdéseket, ellenőrizzük őket a jelenlegi kutatások alapján, és áttekintjük a napi orvosi gyakorlatot is. Az orvos és a beteg közötti tudás közvetítőinek tekintjük magunkat.