PTSD: miért nem lehet elnyomni a traumatikus emlékeket?

miért

Sok menekült átélt traumatikus dolgokat

Elnyomhatók a traumás emlékek? És mi történik az agyban, amikor az érintettek megpróbálják? Egy nemzetközi kutatócsoport most vizsgálta ezeket a kérdéseket. Memória teszt során mágneses encephalográfia (MEG) segítségével rögzítették a súlyosan traumatizált menekültek agyi aktivitását, és összehasonlították a PTSD-vel és anélkül résztvevők eredményeit. Az adatok a visszatérő traumás emlékek idegi alapjairól és a terápiáról nyújtanak információt. A tanulmány eredményei, amelyet dr. Gerd Waldhauser a Ruhr Egyetem Bochumból, dr. Simon Hanslmayr a Birminghami Egyetemről és Prof. Dr. Thomas Elbert a Konstanzi Egyetemről és a berlini Max Planck Humán Fejlesztési Intézet munkatársaival együtt olvasható a "Scientific Reports" folyóiratban.

Vannak, akik jobban elfelejtik, mint mások

24 menekült férfi és nő vett részt a vizsgálatban. Közülük tizenegynél traumatikus élményeik eredményeként kialakult egy poszttraumás stressz rendellenesség, ami azt jelenti, hogy újra és újra átgondolták a kiváltó érzelmi helyzetet. A többi alany hasonló eseményeket tapasztalt, de nem alakult ki PTSD. Amíg az agytevékenységüket rögzítették, a résztvevők memória tesztet hajtottak végre, amelynek során megtanultak asszociációkat érzelmileg semleges mindennapi tárgyak képei között. A feladat azután egyesületek aktív elfeledése volt, mások megtartása. A mágneses encephalográfiával a kutatók rögzítették az érzékszervi memória nyomait, amelyeket vagy elnyomtak, vagy felerősítettek.

"Az agyi régiók nagyon magas, úgynevezett gamma frekvenciáinak jelerőssége, amelyek a memória visszakereséséhez és az érzékszervi feldolgozáshoz kapcsolódnak, jelzi, hogy egy bizonyos memória reprezentáció milyen erős" - magyarázza dr. Hanslmayr. Mint kiderült, a PTSD nélküli alanyok képesek voltak sikeresen elnyomni az asszociációkat. Bennük az önként elfelejtett asszociációk érzékszervi emlékezetének nyomai kevésbé voltak hangsúlyosak, mint az emlékezett asszociációk esetében.

A traumás emlékek elfojtása általában az ellenkezőjét teszi

Más volt a helyzet a PTSD-ben szenvedő alanyoknál. Minél hangsúlyosabbak a betegség tünetei, annál nehezebb volt a résztvevőknek elnyomni az asszociációkat. "A MEG-adatok azt mutatják, hogy a memória szándékos elnyomása poszttraumás stressz-rendellenességben szenvedő alanyoknál ellentétes hatást mutat" - mondja Hanslmayr. Az elfojtott emlékek érzékszervi emlékeinek nyomait megtartották, sőt hajlamosak voltak megerősíteni.

"Ezek az eredmények jelzik a visszatérő traumás emlékek idegi alapjait és a memória-kontroll hiányát a PTSD-s betegeknél" - mondta dr. Waldhauser. A kutatók azonban rámutatnak, hogy tanulmányukhoz csak egy kis mintát tudtak megvizsgálni. "Ezt a kísérleti és diagnosztikai szempontból komplex vizsgálatot csak néhány olyan alanynál lehetett elvégezni, aki ilyen erősen ki volt téve" - ​​magyarázza Waldhauser. "Azt azonban biztosítani tudtuk, hogy más tényezők, amelyek befolyásolhatták az eredményt - például a depressziós tünetek súlyossága vagy a súlyos traumás élmények száma - összehasonlíthatók voltak a két csoportban."