3. Konzervatív mióma műtét

Laparotomia (hasi bemetszés), laparoszkópia (laparoszkópia), hiszteroszkópia (méh reflexió)

Diagnosztikai laparoszkópia

A konzervatív myoma műtét előtt diagnosztikai laparoszkópia általában nem szükséges. Vannak ritka esetek, amikor erre még mindig szükség van, például a has felső részének jobb áttekintése érdekében.

Működési folyamat

A konzervatív mióma műtétének műtéti megközelítése a mióma helyétől függ. Konzervatív myoma műtét végezhető hasi bemetszéssel (laparatomia), laparoszkóppal (laparoscopy), hiszteroszkópiával vagy ritkán a hüvelyen keresztül. A hasi metszésen keresztüli hozzáférési út az intramuralis myomában szenvedő nők "arany standardja". A myoma eltávolítása laparoszkópiával alternatívát jelent a tüneti intramuralis vagy subserous myomában szenvedő, kiválasztott nők számára, akik meg akarják tartani a méhet. A hüvelyi myoma eltávolítása a hüvelybe prolapsusos miómák számára készült. A myoma eltávolítása hiszteroszkópiával (operatív hiszteroszkópia) alkalmas submucosus myomákra.

Az "optimális" beteg a laparoszkópos myoma eltávolításában kevés olyan myomával rendelkezik, amely elsősorban suberous vagy intramuralis. Általában legfeljebb négy mióma lehet jelen, a legnagyobb mióma átmérője nem haladhatja meg a 10 cm-t. A valószínűsége annak, hogy hasi metszésre kell váltani a tervezett laparoszkópos myoma eltávolításhoz, körülbelül 8%. A laparoszkópiában alkalmazott sebészeti elvek hasonlóak a laparatomiában alkalmazottakhoz. A myomát feszültség alatt vagy műtéti műszerekkel is eltávolítják, majd a myometrium hibáját több rétegben lezárják.

A hüvelyi myomectomia akkor lehetséges, ha van egy úgynevezett myoma a statu nascendi-ban, vagyis a myoma a méhnyakon keresztül a hüvelybe nőtt. Ezt rögzítővel és varrattal lehet letenni és eltávolítani.

Eredmények

Az összes nő több mint 80% -a számolt be tüneteinek jelentős javulásáról a konzervatív myoma műtét után.

Egy nagy tanulmány a műtét következő szövődményeit mutatta: vér 20%, láz 2,9%, bélbénulás 2,4%, fertőzés 2%, sebszakadás 1% és hólyagkárosodás 0,7%. A konzervatív myoma műtét idején a nem tervezett méheltávolítás kockázata tapasztalt sebészeknél kevesebb, mint 1%. Természetesen a konzervatív mióma műtét után a mióma kiújulhat a kóros miociták kilenc klónjából. Különböző tanulmányok 5 éven belül 50-60% -os visszatérési kockázatot jelentenek, amelyet ultrahangvizsgálattal lehet meghatározni. Az összes beteg 10-25% -ának át kell esnie egy másik konzervatív myoma műtéten. Azoknál a nőknél volt a legnagyobb a mióma kiújulásának kockázata, akiknél több mint négy mióma volt eltávolítva.

Az adhéziók (adhéziók) kialakulása a konzervatív myoma műtét után újra és újra bekövetkezik. Az egyik lehetőség a méh hátsó falának bemetszésének megakadályozása, mivel ismert, hogy ez az eljárás nagyobb tapadáshoz vezet. A konzervatív myoma műtétet követő későbbi terhességekben a méh teljesen elszakadhat. Ez a valószínűség jóval 1% alatt van. Mindazonáltal az ajánlás érvényes, hogy a konzervatív myoma műtétet követően a betegeknél tervezett császármetszést kell végezni, nem pedig spontán hüvelyi szülés.

Laparoszkópia vs. laparotomia

A myoma laparoszkópiával történő eltávolításának eredményei a hasi metszéshez képest hasonlóak. A laparoszkópos eljárások általában hosszabb ideig tartanak, de alacsonyabb vérveszteséggel és alacsonyabb műtét utáni fájdalommal járnak. Az egyik probléma a méh izomfalának varrása (myometrium). Általános szabály, hogy ez nem végezhető el olyan pontosan laparoszkópiával, mint a laparatómiával. Tanulmányok azt mutatják, hogy a méh megrepedhet a nőknél, akik még nem teljesítették a gyermekvállalási vágyukat.

További kísérleti lehetőségek a myomák laparoszkópos miolízise "mélyfagyasztási technika" alkalmazásával vagy koaguláció alkalmazásával. Ez kísérleti eljárás, jelenleg ez a terápia nem ajánlható.

Hysteroszkópos mióma reszekció

Hysteroszkópiát (endoszkópiát) alkalmaznak, amikor a submucosus miómákat (méhnyálkahártya alatti mióma) el kell távolítani. Bizonyos körülmények között a hiszteroszkópos beavatkozás helyi érzéstelenítésben végezhető el, és csak nagyon rövid fekvőbeteg-tartózkodást eredményez. Csak rövid betegszabadságra van szükség, és ez valóban minimálisan invazív eljárás a jelentett tünetek esetén. A terhességi ráta ezen eljárás után nagyon magas, és nincsenek jelentések a méh repedéseiről a hiszteroszkópos eljárások után. Sok esetben a műtét előtt GnRH-t adnak a submucosus mióma méretének csökkentése érdekében. A műtét előtt pontosan ismernie kell a mióma méretét és helyét. Ezt általában ultrahangvizsgálattal vagy bizonyos esetekben mágneses rezonancia tomográfiával végzik.

A hiszteroszkópos myoma reszekcióhoz általában egy resectoscopot és egy elektrosebészeti permet használnak. Ez lehetővé teszi a mióma reszekcióját apránként, és a mióma egyes részeinek helyreállítását a méhnyakon és a hüvelyen keresztül. Ezzel a műtéti technikával egy elektrosebészeti pergő megsértheti a méh falát, és a fal kilyukadhat. Az elektromosság felhasználása miatt laparoszkópiát kell végezni annak kizárása érdekében, hogy a belet vagy a hasüreg más szerveit megsérülték az elektrochirurgiai hurok vagy a szivárgási áram.

Eredmények

A hiszteroszkópos myoma reszekció után az eredmények nagyon jók. Újra és újra előfordul, hogy a teljes myoma nem távolítható el egy műtét során, mert a méhüreg kibontásához használt folyadék vagy annak felszívódása nem működtethető örökké. Ezért mindig szükség van egy második művelet végrehajtására a mióma vagy a mióma teljes eltávolítása érdekében. A hiszteroszkópos mióma reszekció után természetesen a mióma is kiújulhat, de ez az eljárás gond nélkül megismételhető. Tervezett terhesség előtt vagy vetélés után van értelme eltávolítani a submucosus vagy intracavitary myomákat, mivel ismert, hogy az ilyen myomában szenvedő nőknél nagyobb a vetélési arány.

Myoma eltávolítása terhesség alatt

A mióma az összes terhes nő körülbelül 2% -ában fordul elő, és általában nem befolyásolja a terhesség lefolyását. Ha klinikailag nem javallt, a myoma eltávolítását terhesség alatt kerülni kell. Az egyes esetek azonban újra és újra szükségessé teszik ezt a beavatkozást. Magasabb arányú vérveszteségről, méheltávolításról és terhességi szövődményekről számoltak be.