Hogyan változtathatja meg Trump Trump évtizedek óta az Egyesült Államokat?

Meghalt Ruth Bader Ginsburg, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának bírája. Az a kérdés, hogy kinek sikerül a posztja, döntő lehet abban, hogy az Egyesült Államok hogyan teljesít a következő évtizedekben.

Függetlenül attól, hogy a hivatalban lévő elnököt, Donald Trumpot november 3-án újraválasztják vagy kiszavazzák, a Legfelsőbb Bíróság, az USA legfelsőbb szövetségi bíróságának személyzeti döntésével jóval hivatali idején túl is megváltoztathatja az országot.

A Legfelsőbb Bíróság többek között olyan jogi vitákkal foglalkozik, amelyekben az amerikai kormány részt vesz a vitában. Az alkotmányjog kérdéseivel is foglalkozik - és így az amerikai demokrácia alapvető szabályaival.

A Legfelsőbb Bíróság határozatai gyakran drasztikus változásokat hoznak a társadalom számára. Különösen gyakran idézett ítélet a "Roe kontra Wade" ügy ítélete, amely 1973-ban az abortuszt de facto alapvető jognak nyilvánította.

A Legfelsőbb Bíróság bíráinak hozzáállása tehát meghatározó az USA fejlődése szempontjából alapvető kérdésekben: a nemek közötti egyenlőség, az LMBTQI emberek helyzete, a rasszizmus, a családpolitika, a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság kérdése.

Miért olyan fontos Trump Legfelsőbb Bírósága?

Szeptember 9-én, Bader Ginsburg halála előtt néhány nappal Trump elnök közzétette a 20 lehetséges jelölt listáját, akiket a Legfelsőbb Bíróság bíráiként kíván jelölni.

A lista fontosságának megértéséhez három dolgot kell tudni a Legfelsőbb Bíróságról:

Az amerikai elnök személyesen jelöli ki a Legfelsőbb Bíróság bíráit. A kinevezett jelöltet a kinevezés után a Szenátus Igazságügyi Bizottsága meghallgatja, majd a szenátus megszavazza, hogy valóban kinevezik-e hivatalába. Általános szabály, hogy a demokratikus elnökök általában liberális bírákat, a republikánus elnökök pedig konzervatív bírákat jelölnek ki. Trump republikánusainak jelenleg többsége van a szenátusban. A Trump által kinevezett bíró jó eséllyel valóban kinevezi.
A Legfelsőbb Bíróság bíráit ténylegesen egy életre kinevezik. Míg például Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság bírái legfeljebb 12 évig lehetnek hivatalban, a Legfelsőbb Bíróság számára nincs ilyen korlát. Kinevezésüket követően rendszerint hivatalban maradnak, amíg ő egészségügyi okokból el nem hal vagy lemond.
A Legfelsőbb Bíróság kilenc bíróból áll: elnök és nyolc társbíró. Mire Bader Ginsburg meghalt, ötöt konzervatívnak, négyet pedig liberálisnak minősítettek.

Bader Ginsburg volt a legkiemelkedőbb a liberális bírák között. Liberális ikonnak számított - a nők és a homoszexuálisok közötti egyenlőségért és az abortuszhoz való jogért évtizedek óta tartó küzdelme miatt. Bader Ginsburg életét többek között egy Netflix sorozatban örökítette meg. Mielőtt meghalt, évek óta küzdött a rákkal. 1993-ban Bill Clinton akkori demokratikus elnök Bader Ginsburgot jelölte a Legfelsőbb Bíróság bírájává.

Ruth Bader Ginsburg 1993 óta volt a Legfelsőbb Bíróság bírája - és az Egyesült Államok liberálisainak ikonja. Kép: Reuters/Sarah Silbiger

Még akkor is, ha Trump elveszíti a novemberi választásokat, és Joe Biden 2021 januárjában lép hivatalba, Trumpnak és a republikánusoknak most több hónapjuk lenne arra, hogy 5: 4-ről 6: 3-ra növeljék a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többségét, mivel az átadás éppen most van január 20-án kerül sor.

Tom Cotton, egy ultrakonzervatív republikánus szenátor és Trump Legfelsőbb Bíróságának egyik neve, nemrégiben összefoglalta, mit jelenthet ez az Egyesült Államok jövője szempontjából. Miután Trump listája nyilvánosságra került, Cotton a Twitteren ezt írta Roe vs. Wade-ről - az abortuszt alapvető joggá tevő ítéletről: "Itt az ideje, hogy Roe kontra Wade eltűnjön."

A kérdés az, hogy Trump és a republikánusok valóban a lehető leghamarabb, néhány héttel a választások előtt akarják-e leváltani Bader Ginsburgot. Valójában ez megnehezítené a republikánusok megmagyarázását: Mert 2016-ban, Antonin Scalia konzervatív bíró halála után a republikánusok a szenátusi többségükkel blokkolták Barack Obama akkori elnök bírójelöltjét - azzal az érvvel, hogy ilyen rövid időn belül a választások előtt nem lehet új bírót kinevezni a Legfelsőbb Bíróságra.

De úgy tűnik, ez nem zavarja a vezető republikánus politikusokat: nem sokkal Bader Ginsburg halála után a szenátus republikánus többségi vezetője, Mitch McConnell felszólalt Bader Ginsburg gyors utódja mellett. Joe Biden, a demokrata elnökjelölt várakozását kérte a választások után.

Thomas Jäger, a kölni egyetem nemzetközi politikájának és külpolitikájának professzora szerint Trump esetleges további jelölése nagy hatással lenne az USA jövőjére, különösen két kérdésben: a fegyverek birtoklásának joga és az abortuszhoz való jog.

"Mivel a Legfelsőbb Bíróság nagyobb szerepet játszik abban a helyzetben, amelyben a két fél együttműködése politikailag blokkolt, a fellebbezések nagy, sőt aligha túlértékelendő politikai súlyúak az USA jövőbeli társadalmi és állami rendje szempontjából."

Ez a súly annál nagyobb, mivel Trump - mint minden elnök - nemcsak a Szenátus jóváhagyásával nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság bíráit, hanem más szövetségi bíróságokban is bírál. Eddig Trump 211 bírót nevezett ki egy ciklus alatt - és így az igazságszolgáltatás több mint egynegyede. Ez rendkívül magas szám a többi elnökhöz képest.

Jäger amerikai szakértő szerint ezek a döntések az USA-ra is jelentős hatást gyakorolnak. A szövetségi bíróságok sok ítélete miatt "a társadalmi valóságot bármikor átírják". Jäger tovább magyarázza:

"Mely bűncselekményeket melyik büntetéssel büntetik? Ezt törvények szabályozzák, de a bíróságok döntenek. Ez azonban nem érezteti hatását, mert ugyanannyi" demokratikusan "felállított bíróság létezik, és minden vádló megpróbálja megtalálni a bíróságot, hogy előnyös számára. De a második ciklus [Trump] után ez egyértelműen érezhető volt. "

Miért mutatta be Trump a bírák listáját

Donald Trump mióta Joe Bidenet megerősítették demokratikus elnökjelöltnek, támadási pontokat keresett ellene. Trump Bident és a demokratákat vádolja az amerikai városokban Portlandtől Kenosháig tartó tiltakozásokért, amelyek egy része erőszakossá vált. Biden pedig egyfajta trójai falovaként jelenik meg. Trump érvelése: Bidenet a demokratikus "radikális baloldal" irányítja. Ha megválasztanák, hatalomra kerülnének. És ez - mondja Trump - kihatna a Legfelsőbb Bíróságra is.

Trump évek óta legfelsőbb bírósági jelöléseit nevezi egyik legfontosabb politikai sikernek. A választási kampány utolsó heteiben nyilvánvalóan még inkább a témára akart koncentrálni Bader Ginsburg halála előtt.

A Washington Post azt írja, hogy Trump a Fehér Ház egyik rendezvényén arra figyelmeztetett, hogy radikális baloldaliak is átvehetik a Legfelsőbb Bíróságot. Mivel egy demokratikus elnök kinevezhet "legfeljebb négy" Legfelsőbb Bíróság bírót. Trump azt mondta Bidenről, hogy most közzé kell tennie a lehetséges bírák listáját is, ami fontos információ a választók számára az elnökválasztáson. Szokatlan azonban, hogy a nem hivatalban lévő elnökjelöltek ilyen listát tegyenek közzé.

Trump második kívánságbírája: Brett Kavanaugh Kép: imago stock & people/Win McNamee/Pool

Maga Trump már két konzervatívnak tartott, majd kinevezett Legfelsőbb Bírósági bírát is kinevezett: Neil Gorsuchot és Brett Kavanaugh-t. A 2018-as jelölése után egy hétig tartó vita folyt Kavanaugh körül, mert Christine Blasey Ford professzor azzal vádolta, hogy középiskolás korukban szexuálisan bántalmazta. Blasey Ford az amerikai szenátus előtt is vallomást tett. Kavanaugh ennek ellenére megerősítést nyert.

Blasey Ford és Brett Kavanaugh nyilatkozatainak legimpozánsabb pillanatai. Videó: YouTube/ABC News

E sikeres jelölések ellenére Trump jelenlegi Legfelsőbb Bírósági bírói nem elég konzervatívak.

Mivel a bírák többször is bizonyították függetlenségüket az elnöktől: Például John G. Roberts elnökbíró, akit valóban konzervatívnak tartanak, az elmúlt hónapokban többször szavazott liberális bírákkal. Júliusban a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Trumpnak nincs joga titkolni pénzügyi helyzetét. A Trump jelöltjei, Gorsuch és Kavanaugh is egyetértettek ezzel a nézettel.

Trump már 2016-ban kampányolt a Legfelsőbb Bírósággal, Scalia konzervatív bíró halála után. Trump javaslataival a konzervatív bírák szavazataiért kampányolt. A Washington Post szerint ezzel is sikeres volt - mutatták a választási elemzések.

Thomas Jäger amerikai szakértő úgy véli, ez a stratégia ezúttal is működhet: A legfelsőbb bíróság kilátásai még egyértelműbb többséggel a konzervatív bírák számára elrettenthetik a független szavazókat. De Jäger szerint:

"De ez a hatás kevésbé lesz erősebb, mint a Trumpra vonatkozó mozgósító hatás. Különösen az evangélikus szavazókat lehet ösztönözni, hogy emiatt szavazzanak ismét Donald Trumpra, akik Mike Pence [alelnök] helyett az elnök helyett remélnek."

Mit jelentene egy még erősebb konzervatív többség az USA számára?

Ha Trumpnak és a republikánusoknak valóban sikerül kibővíteniük a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többségét, akkor a társadalmi megosztottság elmélyülhet. Mivel az USA évről évre egyre változatosabbá válik, és a fehérek belátható időn belül már nem alkotják a lakosság többségét.

Emellett George W. Bush 2004-es választási győzelme óta egyetlen republikánus sem kapta meg a szavazatok többségét az elnökválasztáson: Trump 2016-ban nyert az amerikai választási rendszer miatt, demokratikus ellenfele, Hillary Clinton pedig a szavazatok többségét. És nagyon valószínű, hogy Joe Biden is megnyeri az úgynevezett "népszavazást" a közelgő választásokon, vagyis a többség.

A sokszínűbb, demokratikus többségű ország akkor konzervatívan uralt Legfelsőbb Bíróság elé kerülne.

Jäger amerikai szakértő szerint ez azt jelentheti, hogy az USA-ban a "politikai súrlódás" "forróbbá válik", "minél távolabb kerül a Legfelsőbb Bíróság többségi véleménye, valamint a pártok és a társadalmi mozgalmak politikai döntéshozatala".

De Jäger úgy véli, hogy az USA jövőjének legnagyobb problémája nem a Legfelsőbb Bíróság. Nagyobb probléma, hogy a kongresszusnak - az amerikai szenátus és a képviselőház képviselő-testülete - sokkal rosszabb hírneve van: az amerikaiak jó tíz százaléka bízott meg képviselőiben.

Thomas Jäger amerikai szakértő

Thomas Jäger a kölni egyetem nemzetközi politikájának és külpolitikájának professzora. "Az amerikai kor vége" című esszéjében Jäger arról ír, hogy Donald Trump külpolitikája mit jelent Németország számára "America First" mottóval.