Hisztamin: fő gyanúsított a migrén kiváltójeként?

nélkül

Minden migrénes beteg már keresett kiváltó okokat, leszállt olyan ételekre, mint a vörösbor és sajt és a hisztamin tézis. és csodálkozva tapasztalta, hogy a mellőzése semmit sem változtat a migrén előfordulásánál! Miert van az?

A trigger elméletnek, amely szerint az egyes ételek vagy hasonlóak felelősek a migrénes roham kiváltásáért, nagy hagyománya van. A legtöbb ember számára a kihagyás a szokásos kiindulópont:

Mindannyian kerestük már a kiváltó okokat, végül olyan ételeket kaptunk, mint a vörösbor és sajt, és csodálkozva tapasztaltuk, hogy a kihagyás általában semmit sem változtat a migrén folyamatában!

Így folytatta a keresést: kihagyott paradicsom, kihagyott eper, kihagyott citrusfélék. aztán előállt a hisztamin ötlettel. mindent kihagyott a hisztaminnal. De a migrén továbbra is fennáll.

Sok migrénes valószínűleg megosztja ezt az élményt! Miért túlértékelt a hisztamin, miért értelmetlenek a tesztek és mi a valódi oka, olvassa el alább!

A hisztamin intoleranciát többször említik a migrén okaként. A hisztaminban gazdag ételek, mint például a parmezán, a vörösbor és társai, az elkerülendő dolgok listájának tetején vannak.

De vajon ez mindig meghozza-e a kívánt sikert, vagy megnehezíti-e az életet anélkül, hogy a migrén csökkenne?

A hisztamin mint a migrén oka?

Mivel az elzáródott orr a migrén egyik fő tünete a roham kezdetén, sok szenvedő kutatja a lehetséges hisztamin intolerancia megközelítését. A tünetek változatosak, magukban foglalják a migrént és az orrdugulást. Szóval mi van a hisztaminnal?

A hisztamin a biogén aminok csoportjába tartozik. Ennek a neurotranszmitternek a legfontosabb funkciója a védelem a testtől idegen anyagokkal szemben. Normális reakcióval rendelkező egészséges embernél a hisztamin a következő fontos szerepekkel és hatásokkal rendelkezik a szervezetben

  • növeli a szív erejét és frekvenciáját (az adrenalin felszabadulásával)
  • Befolyásolja az agy más neurotranszmittereit
  • hányás kiváltásában vesz részt
  • szabályozza az alvás-ébrenlét ritmust
  • megfékezi az étvágyat
  • részt vesz a testhőmérséklet, a vérnyomás és a fájdalomérzékelés szabályozásában
  • támogatja a gyomorsavtermelést és a gyomor-bél traktus működését
  • szabályozza a hormonális egyensúlyt

A hisztamint általában a DAO (di-amin-oxidáz) nevű enzim bontja le a szervezetben. A hisztamin intoleranciában szenvedő embereknél az enzim aktivitása korlátozott, így a hisztamin nem vagy csak részben bomlik le, ami sokféle panaszhoz vezet.

A hisztamin valójában masszívan működik a fejében
és az agykémia. De migrént okoz?

A hisztamin nemcsak a kis ereket terjeszti ki, így a nagyobb immunsejtek át tudnak vándorolni, hanem biztosítja, hogy a folyadék az erekből a szövetbe távozzon. Ez duzzanatot és nyomást okoz az idegeken ezen a területen, ami legalább elméletileg például migrént okozhat. Ízületi és idegfájdalom, például reuma, isiász, lumbago vagy trigeminus neuralgia is előfordulhat egy gyakran párhuzamosan lejátszódó gyulladásos reakció miatt.

A hisztamin központi idegrendszerre gyakorolt ​​hatása szintén tudományosan jól kutatott és egyértelműen bizonyított, így könnyen elképzelhető az agyra gyakorolt ​​hatás, ideértve a migrént is. A Wikipedia itt összefoglalja: „A preszinaptikus receptorokon keresztül a hisztamin szabályozó hatással van a noradrenerg, a szerotoninerg, a kolinerg, a dopaminerg és a glutaminerg neuronokra azáltal, hogy gátolja a neurotranszmitter felszabadulását a központi idegrendszerben és a perifériás idegrendszerben. Tehát a hisztamin közvetetten befolyásolja ezeknek a neurotranszmittereknek a hatásait. ”Leegyszerűsítve: a hisztamin határozottan sok hatással van a fej és az agy kémiai tulajdonságaira.!

Ezenkívül a hisztamin növelheti a rendkívül vaszkulárisan aktív adrenalin felszabadulását. Az adrenalin olyan hormon, amely agresszióhoz és nyugtalansághoz vezet, és nagy mennyiségben fejfájást okoz. Tehát itt is teljesen elfogadható a hisztamin és a migrén okozati összefüggése.

A hisztamin felhalmozódásának három módja megnehezíti a diagnózist

A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy a hisztamin egyrészt a testben képződik, másrészt kívülről táplálékkal táplálkozik. Ismét vannak olyan ételek, amelyek különösen gazdag hisztaminban vannak (például parmezán és vörösbor), vagy olyan ételek, amelyek miatt a szervezet sok hisztamint szabadít fel (úgynevezett hisztamin-felszabadítók, például sok emberben diófélék), vagy olyanok, amelyek blokkolják a lebontó enzimet, például az alkoholt és bizonyos gyógyszereket. A hisztamin-dúsítás ezen különféle módjai nagyon megnehezítik a nyomozói munkát.

Ehhez járul még az a tény, hogy vannak közvetlen típusú hisztamin reakciók (almát eszel és 10 percen belül megdagad a szád), vagy késleltetett típusú, ahol a reakció elindulása akár 72 órát is igénybe vehet.

Az utóbbihoz ezért étkezési naplóra és nagyon összetett „tesztbeállításra” van szükség annak érdekében, hogy bizonyítani lehessen egy bizonyos kiváltó tényezőre adott reakciót. A test saját hisztamin felszabadulása és a hisztaminban gazdag ételek reakciója szintén nagyon egyedi:

Vannak, akik anafilaxiás sokkkal reagálnak az eperre, míg azok, akik rendkívül érzékenyek a diófélékre, csodálatosan tudják venni az epret. A tünetek szintén rendkívül változatosak, és nem mindig teszik könnyen felismerhetővé a reakciót, mert ezek A-tól asztmáig terjednek és menstruációs rendellenességek esetén Z-ig terjednek:

  • Légzőrendszer: asztma, orrfolyás, orrnyálkahártya duzzanata, légzési nehézségek,
  • Bőr: a bőr kivörösödése, viszketés, csalánkiütés, hörgés
  • Idegrendszer: fejfájás, forróság, migrén, szédülés
  • Emésztőrendszer: gáz, hasi fájdalom, hasmenés, hányinger és hányás,
  • Szív- és érrendszer: vérnyomásesés, szívdobogásérzés, szívritmuszavarok
  • Menstruációs ciklus rendellenességek

Következtetés: A hisztamin három különböző módja szinte lehetetlenné teszi a migrén és a hisztamin közötti kapcsolat megbízható és értelmes tesztelését! És most? Következő lépés: eliminációs étrend?!